A Bölcsesség könyve és a 86. zsoltár versei feltárják számunkra, hogy Isten abszolút hatalma nem az önkényben, hanem az irántunk tanúsított végtelen türelemben, kíméletben és irgalomban nyilvánul meg, amellyel időt és lehetőséget ad a bűnösnek a bűnbánatra. Ezt az isteni türelmet világítja meg az evangéliumi példabeszéd a búzáról és a konkolyról, amely arra tanít, hogy Isten a történelem végéig engedi együtt növekedni a jót és a rosszat, nehogy az idő előtti ítélettel elpusztítsa a jövendő igazakat. A mennyek országának ez a türelmes növekedése a mustármag és a kovász képeiben is megmutatkozik, jelezve, hogy a kegyelem titokzatos és organikus módon formálja át a világot és a szíveket a kicsinyek számára kinyilatkoztatott titkok által. Ebben a növekedési folyamatban és emberi gyarlóságunkban siet segítségünkre a Szentlélek, aki a második olvasmányban leírtak szerint szavakkal ki nem fejezhető fohászkodással közvetít és imádkozik bennünk az Atya tetszése szerint. Ezen szentírási részek közös üzenete az isteni pedagógia és üdvösségtörténeti türelem, amely a Lélek erejével támogatja a gyöngéket, elviseli a gonoszság jelenlétét az aratás napjáig, és a végső, igazságos ítélet távlatában a megtérésre és életszentségre hív meg minden embert.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése