1. Hitünk szempontjából lényeges a végső időszak jellege. Krisztus eljön, hogy beteljesítse Isten üdvözítő művét, és az emberiség eljusson az örök életre. Érkezésének pontos idejét nem ismerjük; erre utal az éjszaka közepén felhangzó kiáltás is. Eljövetele az üdvösség és az ítélet ideje, ezért a hit nem pusztán valamely igazság elfogadása, hanem Krisztushoz való hűség és éber készenlét is.
2. Erkölcsi cselekvésünk szempontjából lényegesek a bölcs szüzek példájából felismerhető magatartásformák
– A hittel teli várakozás: Krisztus eljövetelét nem pusztán félelemmel, hanem reménnyel és bizalommal várjuk, hiszen Isten az örök boldogságra hív bennünket. Ez azonban nem teszi jelentéktelenné az ítélet valóságát és személyes felelősségünket. Ahogyan a szentmisében valljuk: „Halálodat hirdetjük, Urunk, és hittel valljuk feltámadásodat, amíg el nem jössz!”
– Az őszinte bűnbánat: Lelki értelemben mindannyian elálmosodhatunk és elalhatunk, vagyis fásulttá válhatunk, és engedhetünk a bűn kísértésének. Isten igéje azonban újra és újra megtérésre hív bennünket, hogy kegyelmével felébredjünk a lelki közönyből, és visszatérjünk hozzá.
– A földi élet végességének tudata: A példabeszédben szereplő elalvás a keresztény olvasó számára a testi halálra is emlékeztethet bennünket. Földi életünk véges, halálunk pedig személyes életünk végső találkozásának távlatába helyezi mindennapi döntéseinket. A keresztény remény alapja Krisztus feltámadása és a halottak feltámadásába vetett hit.
– A cselekvő készenlét: Készen állni azt is jelenti, hogy kitartóan törekszünk a jó megtételére, és nem engedünk a jóra való restségnek. A bűn nemcsak gondolatban, szóban és tettben, hanem mulasztásban is megjelenhet. Ezért szabadságunkat Isten és embertársaink szolgálatában kell gyakorolnunk. A jó választása nem korlátozza, hanem tökéletesíti szabadságunkat, amely a szeretetben teljesedik ki.
– A lámpás és az olaj jelképe: A lámpás és az olaj a példabeszédben a készület képei. Lelkipásztori értelmezésben a lámpás az ember tanúságtevő életére, az olaj pedig a hitből fakadó, szeretetben megmutatkozó hűségre is utalhat. A példabeszéd legfontosabb üzenete azonban nem az egyes jelképek kizárólagos megfeleltetése, hanem az, hogy a vőlegény érkezésekor nem elegendő a külső odatartozás: valódi, személyes készenlétre van szükség.
3. Célunk: Krisztus érkezését reménnyel és a vele való találkozás vágyával várjuk, miközben komolyan vesszük életünk erkölcsi felelősségét. A jó elmulasztása szabadságunk helytelen használata lehet, hiszen a szabadság akkor teljesedik ki, amikor a jó és a szeretet szolgálatába állítjuk. Az igazlelkűség és a szeretet fénye Isten kegyelméből gyullad ki bennünk, hogy felismerjük azokat a helyzeteket, amelyekben tanúságot kell tennünk róla (vö. Zsolt 34(33)).
Ima: A 88(87). zsoltár egy súlyos szenvedést átélő ember panaszát tárja elénk, aki életének sötét éjszakáját éli át. A zsoltáros nem hallgatja el kétségbeesését, hanem Isten elé tárja fájdalmát. Imádsága arra tanít, hogy a hit nem követeli meg a szenvedés vagy a félelem letagadását: a hívő ember a legmélyebb sötétségben is Istenhez fordulhat. A keresztény remény távlatában ezért különösen fontosak a 23(22). zsoltár szavai: „Az Úr az én pásztorom, nem szenvedek hiányt.” A két zsoltár együtt arra emlékeztet, hogy a hit nem mindig szünteti meg a sötétség tapasztalatát, de Isten jelenlétének és hűségének távlatában segít hordozni azt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése